Parazita kiválasztás, A parazitákról általában

Parazita kiválasztás, A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

A parazitákról általában Parazitának azokat az állatvilágba tartozó élősködőket nevezzük, amelyek táplálékuk megszerzése céljából egy másik. Élettevékenységükkel közvetve, vagy közvetlenül károsítják gazdájukat. A rendszertani besorolás szabályainak megfelelően a paraziták is kettős nevet viselnek: például Ascaris lumbricoides. Az első név a nemzetségre genusa másik az adott nemzetségbe tartozó fajra species utal. Az élősködőkkel foglalkozó tudományág, a parazitológia a XIX. A parazitológia atyjának Karl Asmur Parazita kiválasztás berlini zoológiai intézet alapítóját tekintjük.

A század közepétől egymást követték a paraziták szervezetének, életmódjának és az általuk okozott betegségeknek a tisztázására irányuló vizsgálatok.

A parazitológia tárgykörébe egysejtűek protozoákférgek, valamint ízeltlábúak helminthek, arthropodák tartoznak.

parazita kiválasztás

A szűkebb értelemben vett orvosi parazitológia ezek közül csak azokkal foglalkozik, amelyek élőlényekben élősködnek. Ennek megfelelően a továbbiakban csak az egysejtűekkel és a férgekkel, illetőleg az általuk okozott fertőzésekkel foglalkozunk. A protozoák az állatvilág legegyszerűbb szervezetei, egyetlen sejtből állnak.

parazita kiválasztás

Kétféle fejlődési alakban, illetve életformában fordulnak elő: trofozoit vagy ciszta alakban. A trofozoit az egysejtű aktív alakja, ez táplálkozik, mozog, szaporodik, és ez felelős a klinikai tünetekért.

Brutális meglepetés: ÓRIÁSI féreg a pelenkában (18+)

Ha a körülmények számára kedvezőtlenül alakulnak, sejtjének felületén ellenálló burkot képez, és cisztává alakul. A ciszta az egysejtű nyugvó alakja, amely jóval ellenállóbb a külvilág behatásaival szemben, mint a trofozoit. Ezért a fertőzések terjesztésében is ennek az alaknak van nagyobb szerepe. A csak mikroszkóppal látható protozoák közös sajátsága, hogy valódi sejtmagjuk és plazmájuk van, ezekhez járulékos szervek: például ostorok parazita kiválasztás csillók is társulhatnak.

Ivartalanul vagy ivarosan is szaporodhatnak, az előbbi egyszerű kettéosztódás, az utóbbi két különnemű egysejtű egyesülése. Bárhogyan is történik a szaporodás, mindig a sejtmag osztódásával kezdődik, és csak ezt nuxen parazitákkal magának a sejtnek a kettéválása.

A férgek 12 millimétertől méterig terjedő parazita kiválasztás állatok. Többségüknek elkülönült emésztőtraktusa van, és mindegyiküknek van legalább kezdetleges kiválasztószerve, idegrendszere és jól fejlett szaporítószerve.

Bizonyos csoportjaiknak kiválasztó mirigye van, amely a száj közelében nyílik a szabadba, és olyan, úgynevezett lytikus anyagot termel, amely feloldja a tápanyagot. Némely féreg ennek az anyagnak a segítségével hatol át az állati szöveteken, miközben a test egyik részéből a másikba vándorol.

A férgek szaporodásának kétféle módját ismerjük: petékkel vagy lárvatermeléssel sokasodnak. A peték tokkal, burokkal körülvett képletek, amelyeknek mérete, alakja és száma fajonként változó, s a fajok ezzel jellemezhetők. A petékből többszöri barázdálódással lárvák fejlednek.

parazita kiválasztás

A parazitás fejlődés olyan folyamatlánc, amelyben az egyik láncszemet, a fertőzés forrását, parazita kiválasztás fertőzés útja kapcsolja össze a a másikkal, a fertőzésre fogékony egyeddel.

A fertőzés forrása a parazita úgynevezett végső gazdája. Végső parazita kiválasztás nevezzük azt az élőlényt, amelyben a parazita kiválasztás kifejlett alakja él. A végső gazda lehet az ember vagy különböző állatfajok.

A fertőzés útja kétféle lehet: közvetlen direkt vagy közvetett indirekt.

Fonálférgek – Wikipédia

Az előbbi esetén a környezetből a parazita előzetes fejlődés nélkül, közvetlenül, érintkezés útján: az élelmiszerek, a víz, a használati tárgyak vagy a piszkos kéz közvetítésével kerül a szervezetbe. A közvetett terjedés feltétele, hogy a parazita a fertőzés előtt valamilyen fejlődési folyamaton átessen. Ez történhet a külső környezetben: a talajban, más esetekben a vízben, a növényzeten, ahogy ez főképp a trópusi élősködőkre jellemző. Sok parazita előzetes parazita kiválasztás állatokban megy végbe, ezeket az állatokat köztigazdának nevezzük.

Az ilyen fertőzések esetén beszélünk parazitás zoonózisról. Az ember élősködőinek köztigazdájaként rágcsálók, kérődzők, mindenevők, ragadozók is szóba jöhetnek. Az Egészségügyi Világszervezet WHO meghatározása szerint: parazita kiválasztás nevezzük azokat a betegségeket és fertőzéseket, amelyek természetes úton átterjednek a gerinces állatokról az emberre". Annak, hogy a paraziták földrajzi előfordulása különböző, elsősorban szöcskék paraziták az oka, hogy külvilági életszakaszukban eltérőek a környezeti igényeik.

A talajban fejlődő féregpeték érését a környezeti tényezők - a hőmérséklet, a nedvesség, a talaj összetétele stb. Ebből következik, hogy egyes paraziták csak bizonyos éghajlati körülmények között találják meg terjedési feltételeiket. Akadnak kizárólag trópusokon élő paraziták, amelyeket nemcsak az éghajlat, hanem az ottani klímához alkalmazkodott, földrajzilag körülhatárolt élőhelyű köztigazdájuk is ahhoz a területhez köt.

parazita kiválasztás

Ezeknek az úgynevezett valódi trópusi vagy egzotikus parazitáknak a hazai elterjedésével nem kell számolnunk. Igen különböző a parazitáknak a gazdájukhoz való viszonya. Jó néhány élősködő olyan erősen alkalmazkodott egyetlen állatfajhoz vagy az emberhez, hogy más gazdában nem is tudnak megélni.

Ezek a gazdaspecifikus paraziták.

Fonálférgek – Wikipédia

Mások több rokon fajban is megélhetnek, megint mások egymástól rendszertanilag távoli állatcsoportokat is megfertőzhetnek.

A gazdaszervezetben megtelepedve az élősködők kisebb-nagyobb károsodást okoznak. E károk lehetnek közvetlenek parazita kiválasztás közvetettek. Az előbbi lehet toxikus, mechanikus vagy a táplálékelvonás következménye.

parazita kiválasztás

A toxikus vagyis mérgezéstől származó ártalmakat többnyire a parazita anyagcseretermékei okozzák. Elsősorban a fehérje-anyagcsere során keletkező testidegen fehérjemolekulák felelősek a parazitózis allergiás tüneteiért. Az allergiás tünetek közül a legjellemzőbbek a bőrkiütések és az eozinofil sejtek felszaporodása a vérben. Mechanikus ártalmakat főképp a férgek okoznak: a nagy testű férgek elzárják a máj, az epe vagy a hasnyálmirigy parazita kiválasztás, sőt ha nagy tömegben elszaporodnak, még bélelzáródást is okozhatnak.

Súlyos tünetei lehetnek annak is, hogy a paraziták megtelepedési helyükön elszaporodva, növekedve nyomást gyakorolnak a környező szövetekre. A táplálékelvonás hatása a parazita fajától, egyedszámától és táplálékigényétől függ.

Bizonyos élősködők parazita kiválasztás fehérjéket és a vitaminokat fogyasztják, mások aránylag sok vért vonnak el a szervezettől. A paraziták okozta közvetett hatások főképp gyulladásos elváltozások és kóros szövetszaporodás formájában léphetnek fel. A gyulladás a paraziták megtelepedési helyén alakulhat ki: parazita kiválasztás bélparaziták a vékony- vagy a vastagbélben kelthetnek gyulladást. A szöveti paraziták a tüdő, a máj, az agy vagy más szerv szöveteiben telepszenek meg, és gyulladást is az ennek parazita kiválasztás helyen okoznak.

A szövetszaporulat az idültté vált gyulladás következtében létrejövő tumorszerű képlet vagy magát a parazitát körülzáró kötőszöveti tok. Az élősködők által kiválasztott fehérjék antigénként viselkednek, velük szemben a gazdaszervezet ellenanyagokat termel.

Az ellenanyag a vérbe jutva lehetőséget ad arra, hogy parazita kiválasztás parazitózist szerológiai reakciókkal kimutassuk. Parazitózis, azaz élősködő okozta betegség akkor alakul ki, ha a parazita parazita kiválasztás alakja a számára alkalmas behatolási kapun - a szájon, a bőrön, a nyálkahártyákon, a méhlepényen át parazita kiválasztás a szervezetbe jut.

A behatolást úgynevezett biológiai lappangási idő követi, ez idő alatt a parazita átesik a férgek felnőttek kezelési tablettáiban jellemző fejlődési cikluson, amelynek végén a testváladékokban, a székletben, a liquorban tömegesen jelennek meg az újabb parazitaalakok. A klinikai értelemben vett lappangási idő a fertőzéstől a klinikai tünetek megjelenéséig tartó idő. A betegek általában ebben az időszakban keresik fel panaszaikkal az orvost.

Az egyes parazitózisokra jellemző klinikai tünetek alapján a klinikus az ok feltárását célzó parazitológiai vizsgálatok elvégzését javasolja. A gyógyszeres vagy egyéb kezelést a vizsgálat eredményeinek ismeretében írja elő.

További a témáról