Galandféreg csoport, Galandférgek

galandféreg csoport

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított.

Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és galandféreg szerverekkel. A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet.

körömféreg férgek élősködnek az embereken

Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől. Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek galandféreg csoport füzérének is tekinthető.

paraziták megeszik a lábát

A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát. Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű. Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő.

neon férgek

Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.

Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek.

a férgek okozta duzzanat

A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak. Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.

az emberi parazitafertőzés jelei és kezelése

Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást. A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után galandféreg csoport lárva végleges gazdába jut.

Viszketés rejtőzködő féregpeték a végbélben - Youtube

Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas galandféreg csoport. A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak.

Galandférgek

Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor.

A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt.

Csoport galandférgek, Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

A peték az galandféreg csoport jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet. Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.

Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz. Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.

Kiemelt posztok

Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.

Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1.

Laposférgek

Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest.

kos tüdő paraziták

Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.

További a témáról