Parazita sértés
Életmód[ szerkesztés ] A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita.
Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek. A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát a végleges gazdának zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát.
Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség
A lárvák rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda magatartásában, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét. Egyes fajaik azonban a köztigazdából először paratenikus gazdába, például csigákbagyűrűsférgekbehalakba vagy emlősökbe jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába.
Különösen jelentős ez olyan fajok esetében, parazita sértés végleges gazdái ízeltlábúakkal nem táplálkozó ragadozók, parazita sértés fókáksasok stb.
Testfelépítés[ szerkesztés ] Rhadinorhynchus sp. Váltivarúakkizárólag ivarosan szaporodnak, a hímek mindig kisebbek a nőstényeknél.
Fejlődési ciklusa[ szerkesztés ] A nyers vagy kezeletlen, fertőzött hús elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella-lárvák befurakodnak a bélnyálkahártyájába, itt vedlenek, és 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket a férgek. Kifejlett egyede az ún. A béltrichinák ivarosan szaporodnak, a nőstények elevenszülők.
A hímek sajátos szerve a cementmirigypárzás után ennek váladékával elzárják a nőstény ivarnyílását, nehogy más hímmel is pározzon. A mikroszkopikus méretű peték a végleges gazda ürülékével távoznak a szervezetből, ezeket a köztigazdák táplálkozás során, véletlenül fogyasztják el. A kifejlett állat feji végén egy kiölthető és visszahúzható, horgokkal borított ormány proboscis biztosítja a bélcsatorna falán való rögzülést.
Idegrendszerük központja az ormányban lévő idegdúc. Testüket vastag, gyakran gyűrűsen redőzött kültakaró borítja, ez alatt hosszanti és körkörös izomnyalábok helmintus általános jellemzői. A kültakarót és az izomzatot egy elágazó csatornarendszer hálózza be, melynek a kültakarón át felvett táplálék szállításában van szerepe.
Légzőszerveik nincsenek. Ismertebb csoportok[ szerkesztés ] Az Archiacanthocephala osztály fajai elsősorban szárazföldi állatokban élnek, jellemző köztigazdáik rovarokvégleges gazdáik madarak és emlősök.
A sertés buzogányfejű parazita sértés Macracanthorhynchus hirudinaceus petéit a trágyában vagy a talajban fejlődő bogarakpéldául cserebogarak lárvái veszik fel, a házisertések és vaddisznók a fertőzött bogár fogyasztásakor fertőződnek.
A Palaeacanthocephala osztály elsősorban vízi állatokban él, jellemző köztigazdái rákokvégleges gazdái főként halakkétéltűek és vízi madarak.
A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban Oldalszám: Dr. Merényi László A természetes körülmények között történõ állattartásnak sokféle elnevezése forog közszájon.
Az Acanthocephalus ranae például víziászkákban és a Rana nemhez tartozó békákban fejlődik. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1.
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
Babos S Buzogányfejű férgek — Acanthocephala. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Moore J. Altered behavioural responses in intermediate hosts: an acanthocephalan parasite strategy.
- Veszélyes lehet a disznóhús?
- Kérdezz-felelek a trichinellózisról Mi okozza a trichinellózist?
- Человеческое существо, как и любой другой объект, определяется своей структурой - своим образом.
American Naturalist, Papp L szerk. Zootaxonómia — egységes jegyzet.
- A sertés és a fonálféreg A sertés és a fonálféreg Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma.
- Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak?
- Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani.
Poulin R, Morand S Testis size, body size and male-male competition in acanthocephalan parasites. Journal of Zoology, London,—
