Trichinella férgek

• Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség
• Trichina – Wikipédia
• Kérdezz-felelek a trichinellózisról Mi okozza a trichinellózist?

Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani. De a háztáji vad húsfeldolgozás kockázatos. Nem csak az afrikai sertéspestis ASP az egyetlen olyan betegség, ami a vad- és a sertésállományban előfordulhat.

Néhány hete jelent meg a bama. Mivel senkinek sem hiányzik az ASP-hez hasonló egy újabb vész, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál NÉBIH érdeklődtünk, hogy ennek újbóli felbukkanása mit jelent, mit okozhat, illetve, hogyan lehet megakadályozni az elterjedését.

Hazánkban három Trichinella-faj Trichinella britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis fordul elő és okozhat fertőzöttséget.

Közülük a Trichinella spiralis olyan fonálféreg, amely valamennyi gerinces fajban megtelepedhet, de legfogékonyabb iránta a sertés, a rágcsálók patkány, egér és az ember.

A fertőzés forrása mind embernél, mind állatoknál, minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény füstölt, pácolt.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Trichinella férgek ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg.

Mint a hatóság a nak. A NÉBIH óta zajló adatgyűjtése alapján általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött, emiatt a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell figyelni.

• Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » A trichinellózisról Féreg által okozott heveny vagy félheveny fertőző betegség, amelynek okozója a Trichinella spiralis, amelynek lárvái nyers hús fogyasztásával kerülnek az ember szervezetébe.

A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka fertőzött Trichinella-fajokkal. Vaddisznóban az és között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget. Mivel a fertőzésre fogékony a sertés is, a NÉBIH megnyugtatásul közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes munkájának köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől.

Azonban — tették hozzá — a parazita szórványosan háztáji sertésekben előfordulhat: az elmúlt tíz évben mindössze egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen.

A Magyar Állattenyésztők Lapjában ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson a helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el, és mint kiderült, vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett Trichinella férgek volt a kiváltó ok.

A trichinellózisról

Emiatt meg kell akadályozni, hogy a sertések a vadon élő állatok tetemeihez hozzáférjenek. Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására.

A hatóság megemlítette, hogy itthon is — a fogyasztási trendek átalakulásának megfelelően — növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek, így a természetes módon tartott sertésekből — főleg a mangalicákból — készített termékek iránt. A NÉBIH szerint a mangalica fajtájú állatok azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek betudhatóan jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a zárt pl.

A hatóság kiemelte, amennyiben Trichinella férgek ilyen módon Trichinella férgek sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket sonkát, kolbászt készítenek az állatokból, az komoly veszélyt jelent a fogyasztóra nézve. Ami pedig a védekezést illeti: NÉBIH kiemelte, a házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú Trichinella férgek során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott.

Aki biztos akar lenni abban, hogy a levágott fejfájás giardiasissal vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését.

Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség

Hozzátették, a parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos — 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó — sütés, főzés illetve fagyasztás fokon, nap alatt hatására elpusztul.

A hivatal szerint minderre a házi kolbásztöltés idején, a nyers hús kóstolgatásakor Trichinella férgek férgek erre gondolni! A NÉBIH bevezetett és rendszeresített hatósági intézkedéseket a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében. Mint közölték, Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány alkalommal történik vaddisznó-mintákból.

A vágóhidakon levágott minden egyes sertésnél, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot — ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús Trichinella férgek ki. Így, jegyezték meg, fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó. További részletek a védekezésről itt.